Holland-magyar kapcsolatok kutatócsoport

2007 óta, a Néderlandisztika Tanszék önállóvá válása óta létezik a holland-magyar kapcsolatok kutatócsoport. A kutatócsoport létrejöttét indokolta, hogy Magyarországon intézményes keretek között nem folyt és nem is folyik máshol ilyen kutatás, bár kutatók (református lelkészek, irodalmárok, történészek) számos publikációt jelentettek meg ebben a témában.

 

Konferenciák

A tanszéki kutatócsoport első projektje 2007. október 26-án a Michiel de Ruyter és Magyarország című konferencia volt, melyet a Néderlandisztika Tanszék a Debreceni Református Kollégium támogatásával valósított meg. A téma magyarországi és hollandiai ismerői beszéltek előadásaikban a protestáns prédikátorok magyarországi üldöztetésétől kezdve, Hollandia 17. századi történetén keresztül, a gályarabok elítélésén és nápolyi gályarabságán majd szabadulásán keresztül egészen történetük irodalmi továbbéléséig, illetve hallottunk a szabadító, Michiel de Ruyter küzdelmes életéről. Az elhangzott előadások 2008-ban Bitskey István és Pusztai Gábor szerkesztésében Michiel de Ruyter és Magyarország címmel jelent meg a Néderlandisztika Tanszék kiadásában. A kötet holland nyelvű változata a tanszék Acta Neerlandica 8. számában található.

2008. november 14-én került megrendezésre a Magyarország és Németalföld kapcsolata című konferencia. Az előadók a középkortól egészen a 20. század második feléig mutatták be előadásaikban Németalföld és Magyarország igen sokrétű történelmi, kulturális, irodalmi érintkezéseit. Szó esett a középkori kereskedelmi kapcsolatokról, a mohácsi csatában elhunyt II. Lajos magyar király feleségéről, akit Németalföld helytartójaként Magyarországi Mária néven ismer a történelemírás. Több előadás is elhangzott magyar protestáns peregrinusok hollandiai tanulmányairól, illetve hallottunk olyan németalföldiekről, akik magyar földön vállaltak oktatói munkát. Az irodalmi érintkezési pontokkal kapcsolatban meg kell említenünk holland szerzők magyar fordításait, illetve olyan magyar szerzőket, akik a holland gyarmatokon szerzett tapasztalataikat vetették papírra. Szó esett a 20. század európai viszonylatban talán legnagyobb hatású történésze Huizinga magyarországi fogadtatásáról, illetve előadások hangzottak el valódi történelmi érintkezésekről, így az (elsősorban) református egyház szervezte gyermekmentő akcióról az I. és II. világháború után, magyar misszió lehetőségéről Indonéziában, illetve az 56-os forradalom után disszidált fiatalokat segítő bizottságról. Igazi unikumként szolgált Füst Milán Feleségem története című regényének interpretációs lehetősége holland irodalmárok és pszichológusok munkái segítségével. Az elhangzott előadások 2010-ben gyűjteményes kötetben jelentek meg több, a konferencián előadást nem tartó, kiváló kutató tanulmányával együtt.

2009. április 20-án Hollandia és Belgium világháborúk utáni Holland gyermekmentő akcióról, szerveztünk tudományos napot. Előadások és Kígyós Erzsébet kiállítása a gyermekmentő akcióról, valamint egykori „gyerekek” visszaemlékezései tették felejthetetlenné ezt a napot.

A Néderlandisztika Tanszék szervezésében a magyar néderlandista közösség éves konferenciája 2009. október 13-án Beeldvorming (Imagológia) címmel került megrendezésre. Az elhangzott előadások közül öt kapcsolódott szorosabban a holland-magyar kapcsolatok vizsgálatához: szó esett magyar protestáns kora újkori értelmiségiek képéről hollandiai utazásaik alapján, holland írók fogadtatásáról a Nyugat című folyóiratban, magyar írókról a holland indiai gyarmatokon, majd az egyik író rajzairól, melyek gyarmati újságokban jelentek meg. Végezetül hallottunk fordítási technikákról egy holland szerző magyar fordítása kapcsán. Az előadások az Acta Neerlandica 9. számában jelentek meg.

2012. április 19-20-án szerveztük a magyar-holland kapcsolatok kora újkori történetét bemutató konferenciát, melyre a magyar, holland, erdélyi és olasz tudományos élet képviselői készültek előadással, tudományos eredményeiket pedig a Történetek a mélyföldről. Magyarország és Németalföld kapcsolata a kora újkorban című kötetünkben tették közzé, mely 2014 elején jelent meg.

2012. december 1-én tanszékünk a Hollandiai Magyar Protestáns Keresztyén Lelkigondozó Szolgálat 290 éves a magyar nyelvű istentisztelet Utrechtben címmel rendezett szimpóziumot, melyen megemlékeztünk a magyar református egyház, az utrechti egyetem és a hollandiai protestáns közösségek évszázadokat átfogó kapcsolatáról.

2015. november 6-án a DAB-székház adott otthont a Németalföld emléke Magyarországon-Magyar-németalföldi találkozási pontok című konferenciának.  A középkori szekció németalföldi telepesek magyarországi letelepedését, a “burgundi kérdés” problémáját francia-holland viszonylatban, középkori nagy királyunk, Luxemburgi Zsigmond németalföldi kapcsolatait mutatta be. A németalföldi papa-császár krónikák alapján tudtunk meg többet a középkori Magyarország-képről, ezt követően a 15. században Magyarországon élt németalföldi klerikusok történetének ismertetésére került sor, de hallottunk a németalföldi építészek magyar udvari építészetre gyakorolt hatásáról is. A kora újkori szekcióban két előadás hangzott el a korszak németalföldi könyves műveltségéről, majd a Croy család és az Árpád-ház kapcsolatáról szólt előadás. Utrecht egyetemének emlékét a Debreceni Egyetem aulájában egy ólomüvegablak őrzi, ennek jelentőségéről hallottunk előadást, majd Michiel de Ruyter magyarországi emlékezete került terítékre. A 20. századi szekcióban Zboray Ernőnek a Hopp Ferenc Múzeumban őrzött hagyatékáról volt szó, illetve Anne Frankról, aki mind a holland, mind a magyar kulturális emlékezet emblematikus figurája. Cs. Szabó Lászlónak Erasmus-ról szóló előadásait is megismerhettük, amely előadásokat a Képzőművészeti Főiskolán tartott.

Az elhangzott beszámolók 2017-ben a Loci Memoriae Hungaricae sorozat 5. köteteként jelentek meg, illetve idegen nyelvű változatuk az Acta Neerlandica 14. kötetében.

Kutatócsoportunk 2017. október 20-án Diplomata írók, író diplomatáka címmel rendezett konferenciát a DAB-székházban az MTA-DE „Lendület” Magyarország a középkori Európában kutatócsoporttal közösen. Teleki Sándor kalandos életéről, Teleki László irodalmi munkásságáról, Bánó Jenő mexikói útjáról, a 16. századból Hieronymus Balbi olasz diplomata magyarországi kiküldetéséről, William Temple hollandiai politikai írásáról, Jelky András képzelt Japán útjáról, F. Springer munkásságáról, a gyermekvonatokról, Nicholas Roosevelt és Edward Alexander amerikai és C. A. Macartney angol diplomata magyarországi tevékenységéről hallottunk előadásokat. A beszámolók egy része magyarul 2018-ban jelent meg, az idegen nyelvű kötet az Acta Neerlandica következő számához még előkészületben van.

 

Önálló munkák

A Néderlandisztika Tanszék magyar-holland kapcsolatokat kutató oktatói több, a tanszék által megrendezett konferenciákon tartott előadás mellett önálló munkákban is publikálták kutatásaikat.

 

Dr. habil. Pusztai Gábor, tanszékvezető egyetemi docens - kutatócsoport-vezető

1993 óta foglalkozik magyar-holland kapcsolatokkal és a Holland Indiák (poszt)koloniális irodalmának magyar vonatkozásaival. Rendszeresen publikál hazai és külföldi folyóiratokban, ad elő hazai és nemzetközi konferenciákon, illetve tudományos kutatási projektek résztvevője. Két monográfiája jelent meg: An der Grenze (2007) és Menekülés az idegenbe (2017), valamint tíz kötet (társ)szerkesztője. 2020 óta a DE BTK-n működő Nemzetközi Migráció-kutatási Központ igazgatója, az Acta Neerlandica című holland nyelvű periodika főszerkesztője és a Debreceni Szemle folyóirat szerkesztőségi tagja. Tagja a Néderlandisták Nemzetközi Szövetségének (IVN), a Közép-európai Néderlandisták Társaságának (Comenius), A Holland Irodalmi Társaságnak (Maatschappij der Nederlandse Letterkunde), a Springer Társaságnak (Springer Genootschap), a Magyar Germanisták Társaságának és az MTA köztestületének. Választmányi tagja a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak.

 

Dr. habil. Bozzay Réka, egyetemi docens - kutató

2007 óta dolgozik a Néderlandisztika Tanszéken. Fő kutatási területe magyarországi diákok hollandiai peregrinációjának kutatása a kora újkorban, mely témában itthon és külföldön jelentek meg tanulmányai. Hazai és külföldi konferenciákon ad elő peregrináció-történet, idegenség-vizsgálat, iskolatörténet témában. Két monográfia (Die Peregrination ungarländischer Studenten an der Universität Leiden 1595-1796; Intézménytörténeti kapcsolatok. Debrecen és Hollandia) szerzője, egy monográfia társszerzője (Bozzay Réka – Ladányi Sándor: Magyarországi diákok holland egyetemeken 1595-1918). Egy könyv szerkesztője (Történetek a mélyföldről) három könyv társszerkesztője (Debrecentől Amszterdamig, Image of States, Nations and Religions in Medieval and Early Modern East Central Europe, Migráció- tegnap és ma), valamint szerkesztője a Gerundium 2017/1-es különszámának (Reformáció és peregrináció). A holland-magyar kutatócsoport, a Nemzetközi migrációkutatócsoport és az Iskolavárosok kutatócsoport tagja. Tagja a Gerundium egyetemtörténeti folyóirat, az Acta Neerlandica néderlandista folyóirat szerkesztőségének, az MTA Egyetemtörténeti Albizottságának, a Néderlandisták Nemzetközi Szövetségének (IVN), Közép-európai Néderlandisták Társaságának (Comenius), a Holland Irodalmi Társaságnak (Maatschappij der Nederlandse Letterkunde), Magyarország képviselője az Egyetemtörténészek Nemzetközi Bizottságában (ICHU), az MTA köztestületének tagja.

 

Dr. habil. Borus György, egyetemi docens - kutató

1990 óta az Angol-Amerikai Intézetben dolgozik. Fő kutatási területe a kora újkori brit történelem, azon belül pedig az 1688-89-es angol-holland forradalom (dicsőséges forradalom), mely témában számos tanulmányt publikált angolul és magyarul hazai és külföldi folyóiratokban. Rendszeresen ad elő hazai és nemzetközi konferenciákon, főleg angol-holland kapcsolatokkal és a dicsőséges forradalom nemzetközi hátterével foglalkozó témákról. Két monográfia (Politikai instabilitás III. György uralkodásának első tíz éve alatt; Az angol-holland forradalom háttere, 1660-1690) szerzője. Tagja a Magyar Anglisztikai Társaságnak (Hungarian Society for the Study of English— HUSSE), a dicsőséges forradalmat kutató történészeket tömörítő The Williamite Universe nevű szervezetnek és az MTA köztestületének.

Frissítés dátuma: 2023.03.06.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.